Déli harangszó

Eredete

1456-ban a török megtámadta Magyarországot. A Hunyadi János vezette királyi sereg és a Kapisztrán János által toborzott keresztes sereg bátran küzdött, de erejük eltörpült II. Mehmed szultán serege mellett. Az előrenyomulás hírére III. Callixtus pápa keresztes hadjáratot rendelt el, majd 1456. június 29-én kiadta bulláját, melyben minden egyes templomban a harangok megszólaltatását és napi imádkozást írt elő a keresztények számára. 1456. július 22-én az egyesült magyar csapatok fényes győzelmet arattak a török csapatok felett. A pápai rendeletben előírt harangozás ezzel örökre egybefonódott a győzelemmel. Később, VI. Sándor pápa 1500-ban az egyre erősödő török veszedelem hírére újabb bullában fordult a keresztényekhez és déli időre rendelte a harangozást. 1500. augusztus 9-én első alkalommal szólaltak meg a harangok a Város (Róma) minden plébánia templomában. VI. Sándor pápa megerősítette, amit boldog emlékezetű III. Callixtus pápa bevezetett „ezt a harangozást az év minden egyes napján meg kell tartani”. Az egyetlen kivétel Nagypéntek és Nagyszombat amikor a hívek szavajárása szerint a harangok elcsendesednek, mert „Rómába mennek”.